A Deftones zenekart stílusát tekintve sokan a Kornhoz szokták hasonlítani, azonban a bandának nem sikerült elérnie a Korn népszerűségét. Annyiban párhuzamot lehet vonni a két banda között, hogy mindkét együttes kőkemény, de mégis az emberi érzelmeket boncolgató zenét játszik. A Deftones azonos című negyedik albumának dalai különös hangulatot árasztanak, többszöri meghallgatás után is nehéz őket feldolgozni. Az énekes, Chino Moreno már az első, Hexagramm című számban is olyan sikoltásokat produkál, amelyek nagyon mély indulatokat takarnak. Chino érzelmi kifakadásai számról számra fokozódnak, és a When Girls Telephone Boys című számban csúcsosodnak ki. Némi megnyugvást hoz az első kislemezre másolt dal, a Minerva grunge-os dallamvilága és erőteljes refrénje. Az album legpozitívabb száma a különös Good Morning Beautiful, melyet azonban semlegesít a Deathblow keserédes melódiája. Számtalan újszerű megoldás és dallam fedezhető fel a Lucky You-ban: az eltorzított szintetizátor-hangzás disszonáns, keleties énekdallammal párosul.
Chino Moreno borongós hangulatú költeményeit sikerült a bandának olyan zenei formába önteni, amitől a Deftones című album megrázó erejű alkotás lett: egyszerre brutális és borzongatóan szép.
|